A Ferrari t�rt�nete Ferrari 250 GT Berlinetta Nagy�t Ferrari 250 GT Berlinetta Az 1929-ben alap�tott c�get amat�r versenyz�k szponzor�l�s�ra hozta l�tre Enzo Ferrari Moden�ban. Sok sikeres versenyz�t k�sz�tettek fel �s versenyeztettek Alfa Rome�kban, eg�szen 1938-ig. Ekkor Enzo Ferrarit az Alfa Romeo saj�t versenyr�szlege �l�re nevezte ki. 1940-ben, amikor Enzo Ferrari felismerte, hogy szeretett csapat�t, a Scuderi�t az Alfa Romeo be akarja olvasztani, kil�pett az Alf�t�l, �s visszat�rt a csapathoz. Mivel j� ideig t�vol kellett maradnia a versenyekt�l, rep�l�g�palkatr�szeket �s egy�b g�p�szeti term�keket gy�rtottak. A versenyeket a II. vil�gh�bor� is lehetetlenn� tette. A gy�r 1943-ban Maranell�ba k�lt�z�tt, de 1944-ben lebomb�zt�k, �s csak 1946-ra hozt�k helyre. Ferrari Testarossa Nagy�t Ferrari Testarossa Az els� k�z�ti Ferrari, a 1,5 literes V12-es motorral szerelt 125S jelz�s� modell 1947-ben k�sz�lt el. A c�l az volt, hogy a bev�telb�l Enzo a versenyist�ll�t t�mogassa. Az utcai aut�k is hamarosan n�pszer�ek lettek. Ehhez hozz�j�rult az is, hogy Ferrarik karossz�ri�j�n olyan h�res formatervez� c�gek dolgoztak, mint p�ld�ul a Pininfarina, a Bertone, a Ghia �s a Touring. A Ferrari kultusz-aut� lett a fiatal multimilliomosok k�r�ben, a kis p�ld�nysz�m� sz�ri�kat a hossz� v�rakoz�si id� ellen�re is elkapkodt�k. A Ferrarikat jellemz�en kis henger�rtartalm� V8 �s V12-es motorokkal szerelt�k, legink�bb k�z�pmotoros elrendez�sben. Az 1980-as �vek k�zep�ig a Ferrarik jellemz�en el�g megb�zhatatlanok voltak, gyakran szorultak szerv�zre. Ezt a rajong�k a Ferrari speci�lis "karakterjegy�nek" tartott�k. A Ferrari jelenleg a Fiat csoporthoz tartozik a Maseratival, az Alfa Rome�val �s a Lanci�val egy�tt. [szerkeszt�s] A Ferrari embl�m�ja A Ferrari c�mere Nagy�t A Ferrari c�mere A Ferrari c�mer�llata a "Cavallino Rampante", azaz az "ugr� lovacska". A Ferrari c�mere egy pajzs alak� s�rga mez�ben fekete ugr� lovat �br�zol, �ltal�ban egy „S” �s egy „F” bet� t�rsas�g�ban, amely a „Scuderia Ferrari” (azaz Ferrari ist�ll�) n�v r�vid�t�se. A c�mer tetej�n az olasz z�szl� sz�nei – z�ld, feh�r, piros – l�that�ak. [szerkeszt�s] A c�mer eredete: Stuttgart c�mere Nagy�t Stuttgart c�mere 1923. j�nius 17-�n Enzo Ferrari megnyert egy Grand Prix versenyt Ravenn�ban, s a futam ut�n tal�lkozott Paolina gr�fn�vel, Francesco Baracca gr�f �desanyj�val. Baracca els� vil�gh�bor�s olasz h�s volt, aki a l�gier�n�l szolg�lt �s mindig egy fekete �gaskod� lovat festetett a rep�l�g�pe oldal�ra. A gr�fn� megk�rte Enzo Ferrarit, hogy fesse a lovat az aut�ira, mert „szerencs�t hoz”. Ferrari n�mileg m�dos�tott az embl�m�n: a fekete lovat s�rga c�merbe helyezte, mivel a s�rga volt sz�l�v�rosa, Modena sz�ne. Nem teljesen tiszt�zott, hogy mi�rt �ppen ez a fekete ugr� l� volt, amit Baracca a rep�l�g�p�re festetett. Egy elm�let szerint egyszer�en az�rt, mert nemesi csal�dja sok lovat tartott Lugo di Romagna-i birtok�n, egy m�sik – sokak szerint val�sz�n�bb – v�ltozat, hogy egy n�met pil�ta rep�l�g�p�r�l m�solta az �tletet. Ezt al�t�masztja az a t�ny is, hogy a Ferrari �gaskod� csik�ja rendk�v�li m�don hasonl�t a Stuttgart n�met v�ros c�mer�ben l�that� �gaskod� l�ra. Az Avanti c�mere Nagy�t Az Avanti c�mere �rdekes, hogy Stuttgart neve az „ist�ll�” sz�b�l ered, mint ahogy a Scuderia Ferrari nev�ben a „Scuderia” is ist�ll�t jelent. Stuttgart egy�bk�nt az otthona a Mercedes-Benznek �s a Porsch�nak – ut�bbinak emiatt szint�n egy l� l�that� a c�mer�ben. M�s c�gek is haszn�lnak hasonl� embl�m�t – �gy p�ld�ul az osztr�k �zemanyag-t�lt� h�l�zat, az Avanti jelk�pe is egy ugr� l�. [szerkeszt�s] Versenyek Schumacher a 2005-�s Forma-1 versenyaut�val Nagy�t Schumacher a 2005-�s Forma-1 versenyaut�val A Ferrari alap�t�j�nak, Enzo Ferrarinak szenved�lye volt az aut�versenyz�s �s a gy�r t�rt�nete az�ta is szorosan �sszefon�dik a Forma-1-el. A Ferrari a vil�g legsikeresebb �s legnagyobb trad�ci�kkal rendelkez� Forma-1-es csapata �s az egyetlen jelenleg is l�tez� versenyist�ll�, amely m�r az els� Forma-1-es futamon is elindult, 1950. m�jus 21-�n, a Monac�i Nagyd�jon. A Ferrari Forma-1-es csapata 1951. j�lius 14-�n szerezte els� futamgy�zelm�t az argentin Jos� Froilan Gonzalezzel a vol�nn�l. A Ferrari eddig �sszesen 723 versenyt futott le a sorozatban, 183 versenyt nyert, 179 pole poz�ci�t szerezett �s 184 leggyorsabb k�rt futott. �sszesen tizenn�ny alkalommal nyert�k meg a konstrukt�ri vil�gbajnoki c�met (1961, 1964, 1975, 1976, 1977, 1979, 1982, 1983, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004) �s tizenn�gy alkalommal az egy�ni vil�gbajnoki c�met. A csapat sz�neiben egy�ni vil�gbajnoks�got nyert versenyz�k: Alberto Ascari (1952, 1953), Juan Manuel Fangio (1956), Mike Hawthorn (1958), Phil Hill (1961), John Surtees (1964), Niki Lauda (1975, 1977), Jody Scheckter (1979), Michael Schumacher (2000, 2001, 2002, 2003, 2004). [szerkeszt�s] Jelenlegi modellek Ferrari F430 Nagy�t Ferrari F430 A Ferrari 2005-ben fut� modelljei: * Ferrari F430 * Ferrari 575 Maranello * Ferrari 612 Scaglietti